Történelem

A történelem izgalmas tudomány! Szándékosan nem írom, hogy tantárgy, mivel akkor a szegény diáknak óriásira nőtt töri könyvek ugranak be, végtelen mennyiségű szöveggel és adattal. Pedig a történelem ennél jóval több! Érdekes és unalmas emberek tetteinek szövedéke, amelyben ha kíváncsiak vagyunk, meglátjuk a rendszert. Ez pedig bármily furcsa, igenis segít eligazodni a világ mindennapi történéseiben, a politika útvesztőiben és abban, hogy eldöntsük: a ránk ömlő, fullasztó információözönből mi érdemel figyelmet, és mi nem. Logikus gondolkodásra tanít, az ismeretek önálló elsajátítására és rendszerezésére, de főként az egész történelmet alakító összefüggések felismerésére, amelyek akárcsak a régmúltban, ma is mozgatják ezt a világot. Aki pedig még mélyebbre ás, az rendkívül sok élettörténettel, ősi tapasztalattal és anekdotával lehet gazdagabb.

Történelemtudásukról, évről-évre egyre többen szeretnének emelt szinten számot adni. Ennek oka - a tudományos lelkesedésen túl - az, hogy manapság igen sok egyetem és főiskola jelöli meg felvételi tantárgynak a történelmet, és nem csak a kifejezetten történettudománnyal, társadalomtudománnyal és közigazgatással foglalkozó intézmények: kérhetik a manapság igen népszerű gazdálkodást, jogot és közgazdálkodást oktató egyetemek és főiskolák is. Mindenképpen érdemes tehát ilyen irányú érdeklődés esetén is számba venni ezt a tudományt!

Akit kifejezetten a történettudományok érdekelnek, az előtt is sokszínű világ nyílik meg: a történelem mellett legtöbbször a régészet, muzeológia, levéltár szakirányok közül válogathat. És hogy mivel foglakozhat a diploma után? Egy kis ízelítő:

A történész az emberi társadalmak fejlődését, a nemzeti és egyetemes történelem összefüggéseit vizsgálja és az eredményeket publikálja - ez tehát inkább elméleti munka kutató hajlamúaknak - de mesterképzést követően megcélozható a tanári pálya is.

A régészet szakirányon végzettek alkalmasak régészeti források és lelőhelyek felkutatására és feltárására, a muzeológus pedig feldolgozza és nyilvántartja a néprajzi és régészeti tárgyakat. A levéltáros rendszerezi, kutatásra alkalmassá teszi az állandó megőrzést igénylő iratokat. A könyvtáros könyvállományokat gondoz és rendszerez, a néprajzkutató pedig a népi életmódot és kultúrákat tanulmányozza. Ám aki nem marad a pályán, az is sokféle, a munkaerőpiacon fontos képességre tehet szert a történelem tanulása során, úgymintkitartás, jó memória, kapcsolatteremtő képesség, türelem és kreativitás, vagy az emberi tevékenység kritikus értékelésének képessége.

Tanfolyamunk során mindent elkövetünk, hogy emelt szintű történelem érettségid—bármilyen irányban tanulsz is tovább—sikeres legyen. Miközben átvesszük és rendszerezzük a középiskolában tanult ismeretanyagot, igen sok, az írásbeli érettségin előforduló feladatot oldunk és beszélünk meg, és az órákon lehetőség nyílik emelt szintű próbafeleletekre is. Éves tanfolyam esetén huszonhat, a féléves tanfolyam alatt tizenkét alkalomra osztva időrendi sorrendben vesszük át a történelem—az összefüggések megértése szempontjából legfontosabb—eseményeit. Az óra első fele magyarázatokkal és előadással, a második fele feladatmegoldással és próbafelelettel telik. Tapasztalataink szerint ez az órafelosztás jól bevált, és diákjaink túlnyomó része—amely dolgozni s tanulni sem szégyell—sikeres, átlagosan 70-80%-os emelt szintű történelem érettségi vizsgát tett!

Végezetül, mint a bölcsész szakokról általában, a történelem szakról is elmondható, hogy az alapszakkal rendelkező friss diplomások helyzete nehéz—éppen ezért gyakran az alapszak elvégzése után a tanulók más mesterszakra jelentkeznek—viszont a tanultak több más tudományágban is felhasználhatók, így a politikai elemzés területén, közigazgatásban, akadémiai szektorban, vagy akár a médiában is. És bár sokakat elbizonytalanít a fizetések szintje, ezt a tudományos munka lehetősége és a köztisztviselői bártábla adta biztonság ellensúlyozza. És azért az sem utolsó, ha azzal foglalkozol majd életedben, amit szeretsz!